" Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, akit megszelídítettél."
"Ne röstelld, ha egy kutya közelebb van a lelkedhez, mint a legtöbb ember, akit személyesen ismersz!"
"Ne röstelld, ha egy kutya közelebb van a lelkedhez, mint a legtöbb ember, akit személyesen ismersz!"
2012. február 19., vasárnap
Játékos, ugatós
Ahogyan azt írtam, egyre többet játszik egymással a két bolond. Ha Szofi megunta a dolgot, mindig egy vakkantással állította le Rokit. Roki egy csendes kutya, nem volt rá jellemző sosem, hogy túlzásba vinné az ugatást. :-) Éppen ezért lepett meg minket, mikor egy játék alkalmával, ő volt az, aki ugatással hívta játékra Szofit, illetve a játék hevében ugatott. Ezt sikerült felvenni, nézzétek meg!
Kis összefoglaló
Egy ideje nem írtam, azóta történt egysmás.
Az egyik legfontosabb, hogy sikerült kigyógyulnunk a giardiából! Ez azért is olyan jó, mert nemcsak Szofi, hanem Roki is beteg volt. Pillanatok alatt megfertőződött a kis genyó élősködővel ő is. Így aztán kettőjüket kezeltünk 10 napon át. Napi kétszer kaptak gyógyszert, ami szerencsére segített és most már jól vannak! A gyógyszerezés könnyű dolog volt, mert mindig becsomagoltuk valami finomságba, amit aztán fél pillanat alatt lenyeltek. Legtöbbször rágás nélkül. :-)
És, most, hogy megszabadultunk a betegségtől, már a szobatisztasággal sincs gond. Nem piszkít be Szofi.Ügyesen lent végzi el a dolgát.
Rokival nagyon jóban lettek! Végre el kezdett játszani, így aztán sokat bírkóznak, sőt, néha már Szofi megfogja a játékzokni másik végét és huzakodnak. Öröm őket így együtt látni! Nem bíztam benne az első napon, hogy ilyen jóbarátok lesznek. Sokszor összebújva alszanak.
Ami változatlan, az sajnos az, ahogyan Szofi a többi kutyára reagál. Én azt érzem, hogy rosszabb lett a helyzet. Ezért nagyon valószínű, hogy amint kitavaszodik el fogjuk vinni kutyasuliba, mert mi már nem tudunk mit kezdeni vele. Hiába olvasunk utána hogyan kéne kezelni, vagy mit kéne csinálni vele, nem használ. Meglát egy kutyát és mint az őrült menne neki, visít, hisztizik, olyan hangokat ad ki,mint egy malac mikor viszik leölni. Kipróbáltuk hogy mi történik akkor, ha elengedjük a pórázról, olyan kutyák és kutyások társaságában, akiket persze ismerünk és engedték. Elsőre Szofi mindenkinek nekiugrott, csípkelődött. Volt aki nem foglalkozott vele ( pl. busset hound), volt aki visszakapott. Nah, ekkor Szofi is visszavett magából. Szóval miután rendeződnek a viszonyok, el van a többiekkel. De minden új kutyával ezt sem próbálhatjuk ki, mert volt már olyan, hogy aki visszaszólt Szofinak, annak meg a Roki ment neki. Na bumm. Lehet, hogy már idősebb kutyus Szofi, de mindenképp szeretnénk szocializálni, mert ez így nem állapot. Arról nem beszélve, hogy a nyári Piknikre vinni szeretnénk őt is!
A gyerekeket viszont nagyon szereti! A minap volt itt egy ismerősünk a kislányával, 2 éves. Hagyta magát simogatni, örült neki.
Most, hogy kicsit végre enyhült az idő, már hosszabb sétákat teszünk. A havat és a hideget ugyanis nagyon utálják mindketten! ( akárcsak a gazdáik)
És végül: Roki épp két évvel ezelőtt került hozzánk! Azóta sem bánjuk a döntésünket! Sőt, azt hiszem így vagyunk teljesek, Rokival és Szofival együtt!
Az egyik legfontosabb, hogy sikerült kigyógyulnunk a giardiából! Ez azért is olyan jó, mert nemcsak Szofi, hanem Roki is beteg volt. Pillanatok alatt megfertőződött a kis genyó élősködővel ő is. Így aztán kettőjüket kezeltünk 10 napon át. Napi kétszer kaptak gyógyszert, ami szerencsére segített és most már jól vannak! A gyógyszerezés könnyű dolog volt, mert mindig becsomagoltuk valami finomságba, amit aztán fél pillanat alatt lenyeltek. Legtöbbször rágás nélkül. :-)
És, most, hogy megszabadultunk a betegségtől, már a szobatisztasággal sincs gond. Nem piszkít be Szofi.Ügyesen lent végzi el a dolgát.
Rokival nagyon jóban lettek! Végre el kezdett játszani, így aztán sokat bírkóznak, sőt, néha már Szofi megfogja a játékzokni másik végét és huzakodnak. Öröm őket így együtt látni! Nem bíztam benne az első napon, hogy ilyen jóbarátok lesznek. Sokszor összebújva alszanak.
Ami változatlan, az sajnos az, ahogyan Szofi a többi kutyára reagál. Én azt érzem, hogy rosszabb lett a helyzet. Ezért nagyon valószínű, hogy amint kitavaszodik el fogjuk vinni kutyasuliba, mert mi már nem tudunk mit kezdeni vele. Hiába olvasunk utána hogyan kéne kezelni, vagy mit kéne csinálni vele, nem használ. Meglát egy kutyát és mint az őrült menne neki, visít, hisztizik, olyan hangokat ad ki,mint egy malac mikor viszik leölni. Kipróbáltuk hogy mi történik akkor, ha elengedjük a pórázról, olyan kutyák és kutyások társaságában, akiket persze ismerünk és engedték. Elsőre Szofi mindenkinek nekiugrott, csípkelődött. Volt aki nem foglalkozott vele ( pl. busset hound), volt aki visszakapott. Nah, ekkor Szofi is visszavett magából. Szóval miután rendeződnek a viszonyok, el van a többiekkel. De minden új kutyával ezt sem próbálhatjuk ki, mert volt már olyan, hogy aki visszaszólt Szofinak, annak meg a Roki ment neki. Na bumm. Lehet, hogy már idősebb kutyus Szofi, de mindenképp szeretnénk szocializálni, mert ez így nem állapot. Arról nem beszélve, hogy a nyári Piknikre vinni szeretnénk őt is!
A gyerekeket viszont nagyon szereti! A minap volt itt egy ismerősünk a kislányával, 2 éves. Hagyta magát simogatni, örült neki.
Most, hogy kicsit végre enyhült az idő, már hosszabb sétákat teszünk. A havat és a hideget ugyanis nagyon utálják mindketten! ( akárcsak a gazdáik)
És végül: Roki épp két évvel ezelőtt került hozzánk! Azóta sem bánjuk a döntésünket! Sőt, azt hiszem így vagyunk teljesek, Rokival és Szofival együtt!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)