" Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, akit megszelídítettél."


"Ne röstelld, ha egy kutya közelebb van a lelkedhez, mint a legtöbb ember, akit személyesen ismersz!"

2010. november 28., vasárnap

Videók

 Roki, a "farkasölő"

A cím ne tévesszen meg senkit: Roki nem változott, nem lett agresszív vad kutya. Csupán csak készült egy videó, ahol önfeledten játszik egy huskyval. Ő Jázmin. A gazdijának tápboltja van, ide járunk beszerezni Roki eleségét. Itt ismerkedtek meg, és barátkoztak össze. Egy séta alkalmával találkoztunk velünk és Ákos felvette ahogy játszanak.



Találkozás a hóemberrel

Lesett az első hó. Igaz már nem sok van belőle, de annyira azért elég volt, hogy a gyerekek hóembert építsenek. Nem tudom Roki korábban látott-e ehhez hasonló szerzeményt, mindenesetre most érdekes volt ez a találkozás. Az esti séta alatt vették észre a hóembert. ( Sajnos én nem voltam ott, csak elbeszélésből tudom mi történt.) Roki az ugatásával "letámadta" a hóembert. Jó darabig ugatta. Aztán mikor látta, hogy a gazdi odamegy és nem bántja az a valami, ő is odamerészkedett. Körbeszaglászta, megnézegette, majd barátsága jelélül oldalbapisilte. :-) 
Így ugatni nem halljuk sűrűn, sőt! Ezért Ákos elővette a telefont, hogy felvegye, de mivel sötét volt, nem lett a jó a videó. Itt nem is a kép, hanem a hang a fontos, erre figyeljetek! 
Szieszta

A sok játék, futás után jól esik egy kis pihenés. Na jó, egy bulldognál mindig. :-) Képesek a reggeli ébredés után 20 perccel aludni tovább. Természetesen nincs erre jobb hely, mint a gazdi közelébe, mellette, rajta stb. Nézzétek meg, hogy pihen Roki. 




2010. november 14., vasárnap

Kirándulni voltunk

Kihasználtuk ezt a csodaszép tavaszi időt így november közepén, és elmentünk egy kis túrára a Velencei-hegységbe, Sukoró környékére. Aki még nem járt arra, annak nagyon ajánljuk, mert szép vidék!
Busszal utaztunk ki, aztán irány az erdő. Már nincs levél a fákon, csak a fenyők zöldelltek, az avar pedig vastagon a talpunk alatt. Az út meredeken indult, laza kezdésnek, de legyőztük a "hegyet" és megpihentünk az Angelika forrásnál. Ettünk-ittunk és gyalogoltunk tovább. Könnyed séta után visszaértünk Sukoróra, majd haza. Kiskutyánk elfáradhatott, mert azóta szinte csak alszik. :-) Íme képekben a túránk:

Útra készen

Hegymenet

A túrázók

Angelika-forrás

Hú, de magas!

Igyunk!

Gyere már Apa, nekem is ment a patakugrás!

Kísérőnk is akadt.

Gyertek máár!

Anya! Folyton lemaradsz, igyekezz!

Ott a tó a háttérben, látjátok?

Hegyről lefelé.

A Mi Rokink

2010. november 10., szerda

Képözön

Vegyes képek a közelmúltból:

Az ősz szépsége...

Hmm, ott van valami.

Fent a Rába töltésén

Inkább lejöttem hozzád.

Kipihenem a nap fáradalmait.

Így, csak egy buli tud ülni!!