Azért vidámak vagyunk!

 

 Szétszedem "anya" mamuszát

 

 Na jó, talán mégsem

Állatorvosnál jártunk

Ma elmentünk az állatorvoshoz Roki szeme miatt. A rendelő nincs messze, de fele úton így is kézben kellett vinni a kisfiút. A rendelőben volt cica, kutya, de a normális kíváncsiságon kívül nem volt semmi gond vele. A doktornéninek nagyon tetszett, és mivel már neki is volt bulldogja hamar meg is kedvelték egymást. :) Nagyon kedves, és szimpatikus az állatorvosnő.
Amit mondott az sajnos már nem az. Roki szemét meg kell műteni, máskülönben a kinövése vissza fog nőni a szemére. Ez egy tipikus betegsége a rövid orrú kutyáknak. És mivel nem szeretnénk kínozni a jövőben, a műtét mellett döntöttünk. Március 11-én kerül sor az operációra. Altatni kell, és kiveszik azt a valamit a szeméből. Reméljük a másik szemén nem fog előjönni.
Nos, és ha már ott voltunk megkapta a veszettség elleni oltásának következő adagját és a féregtelenítőt is. A doktornő meg is vizsgálta rendesen ( lázmérő a fenékbe, fülvizsgálat, szájvizsgálat) , és mindent nagyon szépen tűrt. Büszkék voltunk rá!

Nem fenékig tejfel az élet

Ma reggel úgy ébredtünk, hogy kicsit be volt gyulladva Roki jobb szeme. Főztem neki kamillateát,borogattuk,  de sajnos nem javult a helyzet, sőt! Úgyhogy holnap délelőtt megyünk állatorvoshoz. Nagyon bízunk benne, hogy nincs nagy baj. A kedve ugyanolyan jó, nem piszkálja a szemét. Holnap okosabbak leszünk már.

Nem minden a játék

 

Teljes harmónia. Imádom ezt a képet! 

Vendégünk van

 

Nagyon szereti azt a labdát 

  

A hosszú haj nem mindig előnyös :) 

Ma meglátogatott minket a húgom, Petra. Itt marad pár napot, úgyhogy babysitter is lesz két délután, amíg mi, szülők dolgozunk. Talán sikerült megtanítani pár dologra őt is, hogyan bánjon Rokival. :) Azt már megtapasztalta, hogy nem épp egy futóbajnok a kutyánk, a séta alkalmával nem fárad el, valamint nem maradhatott ki egy tisztességes pukiból sem. Hajrá leány!

Pár kép

 

Elfáradt

 

Nagy falat

 

 Figyel

Első napok

Már az ötödik estét töltjük együtt. Sok minden történt ebben a pár napban is. Néhány szösszenet az elmúlt napok eseményeiből.
Az első éjjel teljesen nyugodtan telt, egy hangja sem volt Rokinak. Ennek viszont böjtje volt, reggel bekakilt. :-D Na puff neki, kezdeti nehézség. Ákos takarított. Azóta viszont csakis lent végzi el a dolgát, és ezért nagyon büszkék vagyunk a kis bolondra.
Séta. Hát ez egy külön műfaj nála. Lusta, lusta menni. Nem is gondoltuk volna, hogy egy majdnem 5 hónapos kutya, nem akar sétálni. De ő nem akar.Megy 3 lépést és leül nézelődni. Sokat kell motíválni, hogy menjen, de biztos ez is csak kezdeti nehézség.
Játékosan próbáljuk nevelni, és így megtanítani neki sok-sok mindent. Most már nagyon szépen ül, és bármikor ha kérjük meg is teszi. A fekszik is megy. És most már elég csak a kézjel, tudja mit kell csinálni. Okos kutya! 
A deguk terrorban élnek, bár most már egyre jobban kezdi megszokni őket. Néha gondol egyet nekik megy, rászólunk, aztán megint próbálkozik, mi megint rászólunk, végül megunja és inkább játszik mással. 
Puki. Hát igen, ezt nagyon profi módon műveli. Olyanokat tud durrantani, hogy az ember fia, lánya csak ájuldozik tőle. :-) De majd ezt is megszokjuk. 
 

Kezdet

2010.február 18-án úgy dél körül hívott fel Laura, egy barátnőm, aki tudta, hogy szeretnénk egy francia buldogot, hogy van egy kis kölyök, akinek sürgősen gazdit keresnek. Nem sokat tudott akkor még ő sem a kutyáról, de minden segítségét felajánlotta.Hamar kellett döntetünk, és úgy gondoltuk Ákossal, a párommal, hogy ilyen lehetőség nem lesz még egyszer, vágjunk bele! Örökbe fogadtuk hát a kis fickót, aki nagyon hamar a szívünkbe lopta magát. 

Ezért is gondoltam úgy, hogy megosztom Veletek az élményeinket, képek, rövid leírások formájában. Így velünk együtt lehet örülni, nevetni és néha kínlódni. :) 

Örömmel veszek minden hozzászólást, kritikát.